Nem azért nem írok, mert nincs miről. Ellenkezőleg, annyi írni valóm lenne, hogy nem szelektálok, és egyiket sem írom le. Na jó egy dolgot le kell szögeznem. Megnéztem egy olyan apokalipszis-elragadtatásos-végítéletes dokumentumfilmet, amiben persze csak a kiválasztottak élték túl a dolgokat, és elmúltak a hülye álmaim. Mintha nem is léteztek volna. Ennek nagyon örülök, mert ha sokáig ez ment volna, akkor...
Látszik, hogy ciklusom első felénél tartok, mert nem tudom rávenni magam, hogy bár szabad vagyok, néha egész jól rá is érek esténként, még sem szólok senkinek, hogy eljöhetne pár órára. Ez van.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.