Egy domina blogja

Néha bele szaladok egy-egy olyan levelezésbe ami fölösleges. Az illető úgy sem figyel rám, sőt, még energiát sem fektet abba, hogy normálisan a levelemet elolvassa. Mint most. Nem titkolom, tiltottam az illetőt, mindenféle levelezgetés és szóváltás nélkül. Pusztán abból kiindulva, amit az adatlapján, a blogjában, a pontozásaiban olvastam. Erre ír egy másik regről levelet, miszerint hát nem is érti miért. Megindokoltam, a levél végén kértem, hogy ne válaszoljon, mert fölösleges. De.Válaszolt. Amiben szerepelt egy mondat, miszerint én is abból indulok ki, hogy ő kontaktot keres velem, pedig biztos nem tenné. 
Mi? -kérdezem igazán bambán.
Jaj már, megint egy intelligenciának tűnő képződmény valakiben, aki akkora logikai harakirit követ el, hogy az fizikailag fáj! Én hiszem, én várom azt, hogy kommunikáljon velem, és ezért tiltottam le? Bizonyára arról is tudtam, hogy van egy másik rege, amiről majd reflektál nekem a letiltásra, igaz?
Természetesen letiltott, pedig ezt szívesen elmondtam volna neki. Ami fölösleges. Fölösleges energia. Amit tenni tudtam csak az, hogy ezt a regjét is tiltom, és elmorzsolok egy varázsigét -hátha teljesül-, hogy többet vele semmilyen új regisztrációjával sem találkozok, mert fölösleges időpazarlás lenne, újra.

Azért jó, hogy az szerepel az adatlapomon, hogy ne keress, én sem kereslek, mert csak ritkán fut be egy-egy ismerkedős levél.