Rengeteg időm megy el azzal, hogy nekem nem megfelelő emberek jelentkezéseit, próbálkozásait olvasom. Ő is tisztában van vele, hogy nem megfelelő, de mindig hozzá kerül az a szó, hogy "csak".
"Csak ezért nem, csak azért nem, de az olyan kevés, ha mindketten tényleg vágyunk valamire, amit meg tudunk adni egymásnak." Ez a jellemző mondat, arra, hogy mégis miért kellene foglalkoznom vele, már aki kellő értelemmel bír ahhoz, hogy egy ilyet összehozzon. Mert sajnos még ez sem a túl gyakori.
Pixie-n feladtam egy aprót, és szinte azonnal volt rá jelentkező. Pontosan olyan, aki szöges ellentéte az aprónak, és az adatlapom elvárásainak. Unom, és fáradok. Ezekbe fáradok el: elolvasni, és válaszolgatni rá.
Vagy legyen Én is olyan, és álljak be azok közé, akik nem válaszolgatnak a levelekre?
Ha azt írom, nem, akkor szinte mindig visszajön a kérdés, de miért nem? Vagy pocskondiázni, sértegetni kezd. Hát kell ez nekem? Erre most alszom egyet, és reggel dönteni fogok!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.